Legtámogatottabb szervezetek

 

Az emberek kevesebb, mint fele él az ingyen adakozás lehetőségével.

Miközben öt éve még több mint 3,5 millió ember ajánlotta fel személyi jövedelemadójának (szja) egy százalékát valamelyik, az adóhivatal listáján szereplő civil szervezetnek, mostanra ez a szám a felére esett.

 

Hagyományosan a beteg gyerekeknek adakoznak a magyarok, az egyházak közül pedig a katolikusok örülhetnek a legtöbb támogatásnak.

 

Tavaly 40,7 milliárd forintról rendelkezhettek volna a magánszemélyek, de végül csak 18,6 milliárd forintot juttattak el a különféle szervezeteknek. Idén valamit javult a helyzet, de alig 15 ezerrel több ember döntött úgy, hogy személyi jövedelemadója 1+1 százalékos felajánlásából civileket vagy egy egyházat támogat. Az állam így mintegy 20 milliárd forint elosztásáról dönthet, ahelyett, hogy az adózók rendelkezése szerint átutalná valamilyen szervezetnek. Magyarországon ez a legkönnyebben megvalósítható jótékonysági mód, mégsem élnek vele sokan, pedig bármennyire is kevésnek tűnik az adózónként átlagosan ötezer forintot jelentő tétel, sok szervezet számol ezzel a pénzzel. Bár általánosságban elmondható, hogy az szja-felajánlások mindössze a civil szektor összbevételének töredékét, nagyjából két százalékát adják, sok szervezetnek létkérdés, hogy hozzájusson ehhez a támogatáshoz. Az elmúlt időszakban évről évre valamivel több mint 25 ezer szervezet rendelkezett érvényes adótechnikai számmal, ezek nagyjából fele százezer forintnál kevesebb adományt gyűjtött, jellemzően 20–40 adózótól. Számukra ezek a tételek létfontosságúak: sok közöttük a kistérségi segítőszervezet, ahol az önkéntesek ebből a kevés pénzből tudnak eszközöket venni vagy ennyiből gazdálkodják ki az útiköltségüket.

 

A NAV 2016–2021 közötti adataiból látszik, hogy a magyarországi adózók fele nem él ezzel – a számára ingyenes – lehetőséggel, ráadásul három éve komolyan csökkent az érvényes felajánlások száma. Amíg 2015-ben az szja-t fizetők közül mintegy 2,2 millióan támogattak valamilyen civil szervezetet, addig 2018-ban már csak 1,8 millióan. Idén, azaz 2021-ben csupán 1,66 millióan rendelkeztek tavalyi adójuk egy százalékáról. Igaz, 2020-hoz képest ez már enyhe emelkedés: mintegy 40 ezerrel több embertől érkezett felajánlás. A visszaesést a civil szervezetek, a Pénzügyminisztérium és a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) különböző okokra vezeti vissza, abban viszont egyetértenek, hogy részben emberi figyelmetlenség és lustaság a fő ok. Amióta (2017 óta) a NAV előre megcsinálja az szja-bevallást a legtöbb adózónak, sokkal többen felejtenek el gondoskodni az egyszázalékos felajánlásukról. Civil részről az is gyakori magyarázat, hogy a szintén abban az évben életbe lépett civiltörvény, amely megköveteli, hogy a külföldről is támogatott szervezetek feltüntessék külföldi támogatóikat, csökkentették a bizalmat a szektorral szemben. Van viszont, ami nem változik Magyarországon függetlenül a felajánlások számától: az adózók a legtöbbször a gyermekek fejlődésére és gyógyítására, valamint állatmenhelyeknek adnak pénzt. Az első öt sorrendje 2016-ban a következő volt:

 

Az adóhivatal friss, szeptember közepén publikált adatai szerint az 1+1 százalékos felajánlások összege 2021-ben (azaz a 2020-as adóév után) 20,6 milliárd forint felett volt, ebből a civil szervezeteknek 10,5 milliárd forint jutott. Ebből egészségüggyel foglalkozó szervezetek a következőképpen részesedtek:

 

Érdekesség, hogy az első, nem humán központú alapítvány öt éve és 2020-ban is a Rákosmenti Noé Bárkája Állatotthon Alapítvány volt. Az állatok mentésére szakosodott civilek 2016-ban összesen 76,4 millió forintot kaptak, míg 2021-ben már 79,1 millió forintnyi felajánláshoz jutottak. A Nemzeti Tehetség Program és az egyházak feladatainak támogatottságánál sem látszanak nagy változások a sorrendben, az összegekben viszont annál inkább. Az állami szervezetnek 1,42 milliárd forint jutott a felajánlásokból 2016-ban, míg idén már csak 1,12 milliárd forint. A leginkább patronált felekezet a Magyar Katolikus Egyház, amelyet a reformátusok és az evangélikusok követnek. Viszont a technikai számát visszaszerző Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, amelyet Iványi Gábor vezet, 2021-ben egyből az ötödik helyre került. Korábban a Magyarországi Baptista Egyház szerepelt ezen a helyen.

 

Az egyházak támogatásnövekedése alapvetően két okra vezethető vissza: a KSH szerint 2015-ben – vagyis abban az évben, amely a 2016-os felajánlások számítási alapja – 245-250 ezer forint volt a bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben dolgozók körében az egész évet figyelembe véve, míg 2020-ban 415-440 ezer forint között változott ez az összeg, vagyis a bérek növekedése az szja-fizetésekre is kihatott. A másik ok, hogy életbe lépett az az új szabály, miszerint a vallási közösség technikai számára szóló, formailag érvényes előző évi nyilatkozatokat az adóhatóság automatikusan átmenti az aktuális évre is. Így az csak akkor változik, ha az adózó változtat rajta.